Nyolcra nőtt a drónnal kijuttatható készítmények száma Magyarországon – mit nyújt az új engedélyezett szer?
A Nébih és a NAK friss tájékoztatása alapján Magyarországon már összesen nyolc készítmény alkalmazható pilóta nélküli légi járművel (drónnal). A korábban engedélyezett hét készítmény mellé most újonnan a Laminex LP-45 permetezőszer-segédanyag kapott engedélyt drónos kijuttatásra. A Laminex LP-45 nem növényvédő szer, hanem növényvédelmi hatású termék (permetezőszer-segédanyag). Az új engedélyezett szer: a Laminex LP-45 őszi káposztarepce […]
Drón a Malév Tu–154-es felett – megfelelés, biztonság és ipari alkalmazhatóság egy valós tesztműveletben
Az Aeropark Budapest egyik friss videójában egy nem hétköznapi kísérletet láthatunk: drónos kísérlet és tesztrepülés zajlik a Malév legendás Tu–154-es repülőgépe felett. A látványos műveletnek valódi üzenete van: egy ilyen szűk, akadályokkal teli környezetben a siker nem csak a technikán múlik, hanem azon is, hogy a művelet jogilag, megvalósíthatósági, repülésbiztonsági és szervezeti szempontból megfelelő legyen. […]
DJI Avata 360: új irány a 360°-os FPV drónfelvételek világában
A DJI 2026. március 26-án mutatta be az Avata 360 drónt, amely új szintre emeli az FPV-repülést és a 360°-os légi felvételezést. A modell lényege, hogy a pilóta nem kizárólag egy előre meghatározott kameranézettel dolgozik, hanem a repülés során teljes, 360°-os képi környezetet rögzíthet. Ez azt jelenti, hogy a felvétel utólag újrakomponálható, így egyetlen repülésből többféle nézőpont, […]
Négy új készítmény kapott engedélyt drónnal történő kijuttatásra – mit jelent ez a gyakorlatban?
A Nébih 2026 tavaszán négy készítmény engedélyokiratát kiterjesztette úgy, hogy azokat pilóta nélküli légi járművel (drónnal) is ki lehessen juttatni. Ezzel a drónos növényvédelemben jogszerűen alkalmazható készítmények köre tovább bővült: a NAK és a Nébih tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg összesen hét készítmény szerepel a drónos kijuttatásra engedélyezett listán. A Nébih kommunikációja szerint a drónos felhasználásra […]
7. rész: Űridőjárás hatása drónrepülésekre
1.Bevezetés Az előző részben bemutattuk, hogy a vizsgált repülési események eltérő geomágneses környezetben zajlottak. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy ezek a különbségek hogyan jelenhetnek meg a GNSS-alapú rendszerek működésében, és milyen módon befolyásolhatják a drónok repülési stabilitását a gyakorlatban. 2. NOAA és a geomágneses aktivitás értelmezése A vizsgált időszakban rendelkezésre álló források adatai alapján […]
6. rész: Geomágneses aktivitás a gyakorlatban – Két repülési esemény összehasonlítása
1.Geomágneses aktivitás a vizsgált időpontokban A két repülési esemény egymáshoz közeli időpontban történt, ezért releváns lehet a geomágneses aktivitás vizsgálata is, amelyet többek között a Kp-index jellemez. A geomágneses aktivitás egyik már említett, leggyakrabban használt mutatója a Kp-index, amely a Föld mágneses mezejének vízszintes komponensében bekövetkező zavarokat számszerűsíti. A skála 0 és 9 közötti értékeket […]
5. rész: Űridőjárás és műholdas navigáció – Az alapok és a háttérfolyamatok
1. Űridőjárás és műholdas navigáció– beleszólhat-e az űridőjárás? A két előző részben bemutatott repülési események elemzése során olyan instabilitási jelenségek kerültek azonosításra, amelyek felvetik a külső környezeti tényezők, köztük az űridőjárás lehetséges szerepét is. A repülési naplók alapján mindkét esetben GNSS (Global Navigation Satellite System – globális műholdas navigációs rendszer) -alapú pozicionálás működött, ennek ellenére […]
4. rész – Amikor nem csak oldalra sodródik: többtengelyes instabilitás ugyanazon műveleti területen
1. Bevezetés A 3. részben bemutatott esemény – amely sodródást követően kommunikációs megszakadással és fizikai sérüléssel végződött – nem zárta le a vizsgálatot. Egyetlen törés önmagában lehet műszaki hiba, pilóta általi beavatkozással vagy annak hiányával összefüggő tényező, illetve környezeti hatás következménye. Azonban amikor rövid időn belül, azonos műveleti területen ismét instabilitás jelentkezik, a kérdés már nem […]
Adatgyűjtés a levegőből – jogi és etikai kérdések
Miért különleges adatvédelmi helyzet a drón? A drónos adatgyűjtés sajátossága, hogy a megfigyelés „felülről”, mozgó platformról történik, és a rögzítés sokszor nagy területet érint rövid idő alatt. Ez könnyen vezethet ahhoz, hogy személyes adat keletkezik akkor is, ha nem ez volt a cél (pl. arcok, rendszámok, házszámok, telephelyi beléptetések mintázata). Az EASA kifejezetten figyelmeztet: a […]
Háborús biztonsági helyzet és drónkorlátozások Magyarországon – mit érdemes tudni 2026 tavaszán?
Bevezetés A drónüzemeltetés Magyarországon is egyre gyakrabban érint olyan környezetet, ahol a védelmi (security) szempontok felértékelődnek: kritikus infrastruktúrák, energetikai csomópontok, határ menti térségek, illetve nagyobb rendezvények és kiemelt állami létesítmények. A régiós biztonsági helyzet miatt 2026 elején több, a drónrepülést érintő szigorításról is írt a sajtó. Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, milyen típusú korlátozásokkal […]