A mesterséges intelligencia, akárcsak a drónok, már a mindennapok részévé váltak, akárcsak az a körülmény, hogy a légiközlekedés pedig rendkívüli mennyiségű adatot állít. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia egyik nagy előnye, hogy képes felismerni mintázatokat nagy mennyiségű adatból, adódik a kérdés, hogy miként lehetne a mesterséges intelligencia (AI) képességeit a repülésbiztonság szolgálatába állítani.
Az említett adatok egy jelentős része nem a repülések során, hanem azt követően keletkezik. Ide tartozik minden olyan adat és információ, mely egy baleset vagy repülőesemény nyomán készült jelentésben (akár belső jelentésben) található meg.
Különösen a LUC-al rendelkező üzembentartók esetében fontos, hogy megfelelő jelentéstételi eljárások kerüljenek kialakításra, ugyanakkor a jelentések megtétele önmagában nem elég. Az ilyen riportok adattartalma nagyban befolyásolja a jelentés hasznosságát a repülésbiztonság jövőbeli növelése szempontjából: a jelentések arra is szolgálnak, hogy a bennük leírt események, balesetek a jövőben elkerülhetők legyenek.
Éppen ezért szükséges a jelentések feldolgozása és összevetése a különböző események és balesetek számának alakulásával. Az Arkansas-i Egyetem egy idén publikált kutatásában a NASA adatainak felhasználásával a drónokkal kapcsolatos baleseti és egy jelentéseket vizsgálta az AI segítségével. A vizsgálta célja a jelentések és a mögöttük meghúzódó okok minél precízebb meghatározása és ezen keresztül a drónok jelentette repülésbiztonsági kockázatok pontosabb megértése volt. A tanulmány azonban hozzájárult a távpilóta képzési programok fejlődéséhez is, mutatva hogy az AI és a drónok rendkívül sok kapcsolódási ponttal rendelkeznek és a két technológia közös használata nem kizárólag a művelettervezés, hanem a szélesebb körű repülésbiztonság terén is előnyös.