Az Európai Unión belül Magyarországon, nem lehetséges az, hogy azonnal előzetes tervezés nélkül nekiállunk drónt reptetni. Sok esetben szükségünk van ún. eseti légtér kijelölésére, hozzájárulásokra, repülőterek üzembentartóinak véleményére és biztonsági elemzésre is.
De mi számít eseti légtérnek, mikor kell igényelni, hogyan történik az eljárás, és mikor válik szükségessé a biztonsági elemzés?
Mi az eseti légtér?
Az eseti légtér a magyar légtér egy meghatározott területre, magasságtartományra és időszakra kijelölt része, amelyet egy konkrét tevékenység végrehajtásához hoznak létre, biztosítva azt, hogy aktiválása esetén csak a kérelmező használja az adott légtérrészt. Ilyen szempontból ez egy elkülönített légtér, mely kérelem útján kerül kijelölésre.
Mikor kell eseti légtér drónozáshoz?
A jogszabályi háttér a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben található. Eseti légteret többek között akkor kell kijelölni UAS-művelethez, ha a repülés nem hajtható végre az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet, illetve a magyar légtérhasználati szabályok általános előírásai szerint, vagy ha az eseti légtér kijelölését más jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) írja elő.
Nem minden UAS-művelethez szükséges eseti légtér.
A legismertebb eset a lakott terület felett végrehajtott UAS-művelet. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján – a pilóta nélküli játék légijármű kivételével – főszabály szerint lakott terület felett UAS-művelet eseti légtér kijelölése esetén hajtható végre.
A törvény meghatározott esetben kivételt is tartalmaz e szabály alól, ezért minden műveletet a konkrét körülmények alapján kell megvizsgálni.
Eseti légtérre akkor is szükség lehet, ha a tervezett UAS-művelet az általános légtérhasználati szabályok szerint nem végrehajtható, vagy annak kijelölését más jogszabályi rendelkezés teszi szükségessé. Ilyenre példa:
- talajfelszíntől számított 120 méter felett szeretne valaki műveletet végrehajtani,
- ellenőrzött vagy AFIS szolgálattal ellátott légteret érint a művelet,
- stb.
A művelettől és annak helyszínétől függően az eseti légtér kijelölésén túl további követelmények teljesítése is szükséges. Ezekre példa:
- műveleti engedély;
- légiforgalmi szolgáltatói hozzájárulás és a művelet során koordináció;
- repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása;
- korlátozott vagy veszélyes légtér igénybevételéhez szükséges engedély;
- illetve más, jogszabályban előírt hozzájárulás vagy bejelentés.
Hogyan kell eseti légteret igényelni?
Az eseti légtér kijelölésére irányuló kérelmet a katonai légügyi hatósághoz (hivatalos elnevezése: Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Hatósági Főosztály – HM ÁLF vagy Állami Légügyi Hatóság) kell benyújtani, a hatóság által rendszeresített és közzétett elektronikus űrlapon, ÁNYK-programon keresztül ügyfélkapus/cégkapus hitelesítéssel.
A kérelmet főszabály szerint legalább 30 nappal, de maximum 60 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell benyújtani. A kérelemben többek között meg kell adni:
- az igényelt légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordinátákkal;
- az igénybevétel dátumát;
- a kezdés és befejezés időpontját UTC-ben;
- az alsó és felső magassági határt;
- a légtérigénylés indokát;
- a légtérigénylő, illetve a tevékenység szervezéséért felelős személy adatait;
- a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat adatait;
- végül, a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályok ismeretével és betartásával kapcsolatos nyilatkozatot kell tennünk.
UAS-művelet céljára igényelt eseti légtér esetén – amennyiben az a nyílt kategória keretein belül vagy az általános magassági korlátok megtartásával valósul meg – a légtér felső határa a földfelszíntől számítva legfeljebb 120 méter (GND–120m AGL). Ettől eltérő, 120 méter feletti eseti légtér kijelölésére csak megfelelő műveleti engedély és a specifikus feltételek teljesülése esetén van lehetőség.
Az eseti légtér főszabály szerint az azt indokoló esemény vagy rendezvény időtartamára, de legfeljebb hét napra jelölhető ki, azonban az az eseti légtér kijelölése nem jelenti a folyamatos lezárást (ha nem aktiválják, a légtér mások számára használható marad).
Sok esetben önmagában a kérelem beadása nem elegendő, hanem biztonsági elemzést és üzembentartói hozzájárulástis kell mellékelni hozzá.
Mikor kell biztonsági elemzés?
Fontos, hogy nem minden eseti légtér igényléshez szükséges biztonsági elemzés. A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet alapján biztonsági elemzést kell csatolni, ha az igényelt eseti légteret:
- ellenőrzött légtérben, vagy
- AFIS szolgáltatással rendelkező légtérben
tervezik kijelölni.
Továbbá akkor is kell biztonsági elemzés, ha az igényelt eseti légtér az előzőekben említett légtérhez olyan közel helyezkedik el, hogy
- a magassági határok között kevesebb mint 1000 láb, azaz 300 méter van, vagy
- az oldalhatárok közötti távolság kevesebb mint 2,5 NM, azaz 4,6 km.
Ugyancsak szükséges a biztonsági elemzés, ha az igényelt eseti légtér egy CTR-rel vagy TIZ-zel nem rendelkező repülőtér vonatkoztatási pontjától számított 3 km sugarú, 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel átlapol.
Az előzőekben bemutatott esetekben a biztonsági elemzés mellett a kérelemhez az illetékes légiforgalmi szolgáltató, illetve repülőtér/heliport esetén annak üzemben tartójának megfelelő véleményét is szükséges csatolni.
Biztonsági elemzés szükséges bizonyos, a jogszabályban meghatározott UAS-okra releváns légterekkel történő átlapolás esetén is.
Lényeges az is, hogy biztonsági elemzést csak a 26/2007 GKM–HM–KvVM együttes rendeletben meghatározott kompetenciákkal rendelkező személy készíthet, akinek a katonai légügyi hatóság előtt a kompetenciák meglétét is igazolnia kell.
Mi a biztonsági elemzés célja?
A repülésbiztonsági elemzés célja annak a vizsgálatnak az elvégzése, mely alapján meghatározásra kerülnek a kockázatcsökkentő intézkedések és igazolásra kerülnek azok hatékony alkalmazásai.
Az elemzés végső célja, annak igazolása, hogy a tervezett légtér kijelölése nem csökkenti a meglévő légiközlekedési rendszer repülésbiztonsági szintjét.
A vizsgálat során többek között azonosítani és értékelni kell:
- a tervezett változtatással kapcsolatos veszélyeket;
- a felmerülő repülésbiztonsági kockázatokat;
- az érintett légtereket és légtérfelhasználókat;
- az érintett légiforgalmi szolgálatokat;
- az esetlegesen érintett repülőtereket;
- valamint a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket.
A dokumentációnak az érintett légiforgalmi szolgálatokkal, légtérfelhasználókkal és más szervezetekkel lefolytatott egyeztetések eredményét is tartalmaznia kell. A részletes tartalmi követelményeket a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 4. melléklete határozza meg, az elemzést elkészítő szakemberrel szemen megkövetelt képzettségekkel együtt.
Mi történik az eseti légtér kijelölése után?
Az eseti légtér kijelöléséről szóló határozat megszerzése után a légteret a tényleges igénybevétel előtt aktiválni kell. A művelet befejezése után az eseti légteret deaktiválni is szükséges. Ezt az eseti légtér lemondásának hívják.
A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet alapján az igénybevétel megkezdését legalább 30 perccel korábban be kell jelenteni a Budapest ATS Központ részére, a jogszabályban és a határozatban meghatározottak szerint, továbbá természetesen a repülést a mydronespace applikációban is jelölni kell.